For the intelligibility of the language of the secret services
A modern nyelvfilozófia megalapítója, Ludwig Wittgenstein egyik fiatalkori értekezésében (Notes on Logic, 1913) a nyelv egyetlen, hiánytalanul értelmes használatát a tények hiánytalan leképezésében látta. Mindenféle más jellegű használatára irányuló próbálkozás szükségképpen értelmetlen. Későbbi mun...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2020
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica
10 No. 3 |
| Kulcsszavak: | Szociolingvisztika, Nyelvtörténet, Hírszerzés |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/72801 |
| LEADER | 03138nab a2200217 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta72801 | ||
| 005 | 20210504145832.0 | ||
| 008 | 210504s2020 hu o 0|| eng d | ||
| 022 | |a 2063-2525 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a eng | ||
| 100 | 1 | |a Révész Béla | |
| 245 | 1 | 4 | |a For the intelligibility of the language of the secret services |h [elektronikus dokumentum] / |c Révész Béla |
| 260 | |c 2020 | ||
| 300 | |a 99-114 | ||
| 490 | 0 | |a Acta Universitatis Szegediensis : forum : acta juridica et politica |v 10 No. 3 | |
| 520 | 3 | |a A modern nyelvfilozófia megalapítója, Ludwig Wittgenstein egyik fiatalkori értekezésében (Notes on Logic, 1913) a nyelv egyetlen, hiánytalanul értelmes használatát a tények hiánytalan leképezésében látta. Mindenféle más jellegű használatára irányuló próbálkozás szükségképpen értelmetlen. Későbbi munkáiban azonban (Blue Book, 1933-1934) a korai gondolatokkal szemben már kételkedik a nyelvnek a világot kizárólagosan leíró feladatában és a nyelvet inkább olyan halmaznak tekinti, amelyben minden tevékenység más és más célt szolgál, amelyek a világ leírásán túl ún. „leképezési” feladatokat töltenek be. Sőt, ez utóbbi funkciónak a Filozófiai vizsgálódásokban (Philosophical Investigations, 1953) már elsőbbséget biztosít: „Mivel minden nyíltan előttünk van, nincs is mit magyarázni…” Az évek során a meghatározó logikai értelmezéstől kissé távolodva nem csak a nyelv mindennapisága, „társadalmisága” került egyre inkább előtérbe, de annak hangsúlyozása is, hogy a nyelvi struktúrában a nyelvi jel és a jelölt csak feltételesen kapcsolódik egymáshoz, amely felismerés már a későbbi nyelvi antropológiai kutatások irányába is mutat. A szociolingvisztika már kifejezetten olyan társadalmi tényezőket vizsgál, amelyek alapján a különböző beszédformák különböző csoportokhoz, társadalmi rétegekhez kapcsolhatók. A nyelv ennek alapján különféle változatok, területi és társadalmi indikátorok mentén kialakult dialektusok, stílusok összessége. A közösség egészére jellemző, a változatok összességéből álló heterogén nyelvi készlet pedig már valóban távol került a nyelvtől a tények kizárólagos leképezését elváró Wittgensteini kiindulóponttól. A nyelvfilozófus gondolatmenetében bekövetkezett változásnak általánosabb következményei majd az XX. század második felétől láthatók igazán, ugyanis ekkortól lesz egyre erőteljesebben jelen a világ nyelvtudományában a nyelvhasználat és a társadalom összefüggéseinek vizsgálatára fókuszáló szociolingvisztika. A tanulmány módszertana ez utóbbi változatot, az érett Wittgenstein gondolatmenetét kívánja alkalmazni a titkosszolgálatok nyelvének történeti vizsgálata során. | |
| 650 | 4 | |a Bölcsészettudományok | |
| 650 | 4 | |a Nyelvek és irodalom | |
| 695 | |a Szociolingvisztika, Nyelvtörténet, Hírszerzés | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/72801/1/juridpol_forum_010_003_099-114.pdf |z Dokumentum-elérés |