Institutionelle grundlagen der legislation in Ungarn (1920-1944/45)
A korszak választójogi jogszabályainak az. anyagi :választójogra vonatkozó főbb rendelkezéseit . röviden áttekintve szembeötlik, hogy a . jogalkotók nem mértek egyenlő mértékkel: mindenekelő tta nőket és a fiatalokat juttatták hátrányos helyzetbe. Az 1918: I. néptörvényt alapul vevő Friedrich-féle r...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága
Szeged
2007
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica
70 No. 14 |
| Kulcsszavak: | Jogtörténet - Magyarország - 1920-1945, Törvényhozás - Magyarország - 1920-1944 |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/7375 |
| LEADER | 03903nab a2200265 i 4500 | ||
|---|---|---|---|
| 001 | acta7375 | ||
| 005 | 20231201113246.0 | ||
| 008 | 161015s2007 hu o 0|| hun d | ||
| 022 | |a 0324-6523 | ||
| 040 | |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium |b hun | ||
| 041 | |a hun | ||
| 041 | |a ger | ||
| 100 | 1 | |a Ruszoly József | |
| 245 | 1 | 0 | |a Institutionelle grundlagen der legislation in Ungarn (1920-1944/45) |h [elektronikus dokumentum] / |c Ruszoly József |
| 260 | |a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága |b Szeged |c 2007 | ||
| 300 | |a 1-48 | ||
| 490 | 0 | |a Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica |v 70 No. 14 | |
| 520 | 3 | |a A korszak választójogi jogszabályainak az. anyagi :választójogra vonatkozó főbb rendelkezéseit . röviden áttekintve szembeötlik, hogy a . jogalkotók nem mértek egyenlő mértékkel: mindenekelő tta nőket és a fiatalokat juttatták hátrányos helyzetbe. Az 1918: I. néptörvényt alapul vevő Friedrich-féle rendszerben még alig volt eltérés anemek kötött, utána: viszont a nők kárára lényeges különbségek alakultakki,ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a :kisgazdapárt, majd a helyébe lépő kormánypártok idegenkedtek az egyház főként a katolikus papság — által könnyebben befolyásolható nőktől, akiknek helyét különben i s_. a családban és nem a politikai °küzdelmekben láttak. Bár :a baloldali ellenzék az általa ; kívánt általánosabb választójogot a nőkre is ki akarta terjeszteni, mégis,; különös módon, a női választójog legharcosabb 'követelni a különféle keresztény pártok képviselői ' voltak,minthogy elsősorban' ők számítottak a női szavazatokra: A választójogi korhatár fokozatos:és differenciált emelése, a fiatalabb nemzedék háttérbe szorítása ugyancsak, az ellenzék ellen irányult. Míg azonban ez az 1920-as évek elején egyértelműen :a baloldalt sújtotta ;az 1938: XIX. tc.-beli szabályozás a nyilaspártok és más szélsőjobboldali irányzatok visszaszorítását is célozta. Ezek ugyanis a nacionalizmus < légkörében nevelt ifjúság bizonyos rétegeit jelentős mértékben befolyásolták. Az ugyancsak növekvő időtartamban megkövetelt : magyar állampolgárság és helyben lakás föltétele eredetilegazelső világháború idején ;bevándorolt . zsidóság . távoltartását célozta a választástól. Ezt, bár idővelelvesztettea „rendeltetését", mégis megtartották. A jogalkotó szervek igyekeztek : ugyan eleve áthidalni a trianoni békeszerződés . okozta állampolgársági bonyodalmak választójogi lecsapódását, a gyakorlatban azonban a jogszabályok ez irányú rendelkezései sok nehézséget okoztak: Az egy helyben lakás (domicílium) : föltétele, amely az állandó lakással rendszerint 'együttjáró megállapodott életmódot 'volt hivatva méltányolni, elsősorban a munkalehetőségek szűkössége: miatt a lakóhelyüket gyakrabban változtató munkásokat sújtotta; különösena világháborút követő, valamint a gazdasági válság éveiben zárhatott ki sok, vándorbotra szorult munkásembert e fontos politikai jogból. A jogszabály-szerkesztők célja éppen ez lehetett. Mivel e föltétel bizonyos értelmiségi rétegek, így a menekült: vagy állástalan' közalkalmazottak számára is hátrányos volt,a jogszabály-szövegezők eleve gondoskodtak, hogy ezeket a kormánypártinak vélt elemeket legalább részben fölmentsék alóla. | |
| 650 | 4 | |a Társadalomtudományok | |
| 650 | 4 | |a Jogtudomány | |
| 650 | 4 | |a Politikatudomány | |
| 650 | 4 | |a Bölcsészettudományok | |
| 650 | 4 | |a Történettudomány és régészet | |
| 695 | |a Jogtörténet - Magyarország - 1920-1945, Törvényhozás - Magyarország - 1920-1944 | ||
| 856 | 4 | 0 | |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/7375/1/juridpol_070_fasc_014_001-048.pdf |z Dokumentum-elérés |