Az élelmiszeripari termékek környezeti hatásai és számszerűsítésük nehézségei

A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar, valamint az élelmiszerek szállítása egyaránt szennyezik környezetünket. A környezetterhelés különböző vonatkozásai közül egyre nagyobb figyelmet kap az élelmiszeripar hozzájárulása az üvegházhatású gázok kibocsátásához, ezzel pedig a klímaváltozáshoz. A...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerzők: Erdélyi Éva
Jakuschné Kocsis Tímea
Lovasné Avató Judit
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: WESSLING Nemzetközi Kutató és Oktató Központ Közhasznú Nonprofit Kft. Budapest 2019
Sorozat:Élelmiszervizsgálati közlemények 65 No. 4
Kulcsszavak:Környezetszennyezés - élelmiszeripar
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/79316
LEADER 03371nab a2200253 i 4500
001 acta79316
005 20230826081135.0
008 230712s2019 hu o 0|| hun d
022 |a 0422-9576 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Erdélyi Éva 
245 1 3 |a Az élelmiszeripari termékek környezeti hatásai és számszerűsítésük nehézségei  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Erdélyi Éva 
260 |a WESSLING Nemzetközi Kutató és Oktató Központ Közhasznú Nonprofit Kft.  |b Budapest  |c 2019 
300 |a 2728-2738 
490 0 |a Élelmiszervizsgálati közlemények  |v 65 No. 4 
520 3 |a A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripar, valamint az élelmiszerek szállítása egyaránt szennyezik környezetünket. A környezetterhelés különböző vonatkozásai közül egyre nagyobb figyelmet kap az élelmiszeripar hozzájárulása az üvegházhatású gázok kibocsátásához, ezzel pedig a klímaváltozáshoz. A nemzetközi szakirodalomban igen sok tanulmány olvasható a növényi és állati eredetű termékek előállítása során kibocsátott gázok mennyiségének összehasonlításáról, vagy a különböző mezőgazdasági- és élelmiszeripari termékek előállítása során kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségének felméréséről. Ezeket a mennyiségeket széndioxid egyenértékben összesítve adhatjuk meg, a termék karbon-lábnyomának nevezzük, de a számításához használt módszerek nem egységesek. Használható a PÁS 2070 iránymutatása, vagy az ISO14067 szabvány. Ezek a módszerek a termékek életciklus-elemzésén (LCA- Life Cycle Analysis) alapulnak, vagyis a termék előállítása, megtermelése során felhasznált erőforrások, felhasznált nyers- és alapanyagok, a csomagolóanyag-előállítás, a szállítás, valamint az energiafelhasználás számbavétele után megadják a termelési folyamatban keletkezett üvegházhatású gázok mennyiségét. Az élelmiszerek sokszor igen hosszú szállítási lánc végén jutnak el a vásárlókhoz. Figyelembe vehető a termék életciklusának azon része is, ami a hulladékká válást és a hulladékkezelést illeti. Ebben az esetben az életcikluselemzés „bölcsőtől a bölcsőig” szemléletét követhetjük. Nehézséget jelent azonban a megfelelő adatok összegyűjtése a nyersanyagtérkép összeállítása és a folyamatok feltérképezése során; dolgozatunkban ezt egy első hallásra egyszerűnek tűnő példán keresztül mutatjuk majd be. Külön nehézséget jelent, ha nem a pultokra kerülő élelmiszerek, hanem az éttermi fogyasztás során elfogyasztott kész élelmiszerek karbon-lábnyomát szeretnénk meghatározni. Fontos, hogy a folyamatok felmérése során felállítsuk azokat a határokat, amiken belül megbízható adatok alapján a teljes hatáslánc egy részének karbon-lábnyoma megbízhatóan kiszámítható. 
650 4 |a Műszaki és technológiai tudományok 
650 4 |a Egyéb műszaki tudományok és technológiák 
650 4 |a Élelmiszer és italfélék 
695 |a Környezetszennyezés - élelmiszeripar 
700 0 2 |a Jakuschné Kocsis Tímea  |e aut 
700 0 2 |a Lovasné Avató Judit  |e aut 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/79316/1/elelmiszervizsgalati_kozlemenyek_2019_04_2728-2738.pdf  |z Dokumentum-elérés