A közösségi média hatása az evészavarokra és a kapcsolódó testképzavarra

A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az evészavarok kialakulásában fontos szerepet játszanak a biológiai, pszichológiai és szociokulturális tényezők. A társadalmi hatások egyik legkiemelkedőbb területe a média, ahol nagy hangsúly helyeződik a testsúlyra, testalakra és általánosságba véve a külső...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Németh Gerda
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: SZTE BTK Pszichológiai Intézet Szeged 2024
Sorozat:Impulzus : szegedi pszichológiai tanulmányok 11 No. 1
Kulcsszavak:Táplálkozási zavarok, Testképzavar, Pszichológia, Közösségi média hatása, Kérdőíves kutatás, Társadalomlélektan, Mentálhigiéné, Egészségpszichológia
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/89022
LEADER 02930nab a2200217 i 4500
001 acta89022
005 20251117083024.0
008 251117s2024 hu o 000 hun d
022 |a 2064-9258 
040 |a SZTE Egyetemi Kiadványok Repozitórium  |b hun 
041 |a hun 
100 1 |a Németh Gerda 
245 1 2 |a A közösségi média hatása az evészavarokra és a kapcsolódó testképzavarra  |h [elektronikus dokumentum] /  |c  Németh Gerda 
260 |a SZTE BTK Pszichológiai Intézet  |b Szeged  |c 2024 
300 |a 43-78 
490 0 |a Impulzus : szegedi pszichológiai tanulmányok  |v 11 No. 1 
520 3 |a A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az evészavarok kialakulásában fontos szerepet játszanak a biológiai, pszichológiai és szociokulturális tényezők. A társadalmi hatások egyik legkiemelkedőbb területe a média, ahol nagy hangsúly helyeződik a testsúlyra, testalakra és általánosságba véve a külsőre. Kutatásom célja az volt, hogy feltérképezzem a közösségimédia-használat és az evészavarok közötti kapcsolatot, különös tekintettel az evészavarok egyik magtünetére, a testképzavarra. A kutatás online térben zajlott egy ott elérhető, hozzáférés alapú kérdőívcsomag segítségével, melyet bárki kitölthetett, aki betöltötte 18. életévét. Összesen 122 fő vett részt a kutatásban (33,6% férfi, 66,4% nő). A kutatásban a legfiatalabb kitöltő 18 éves, míg a legidősebb 73 éves (M = 30,72, SD = 11,38) volt. A kérdőívcsomag tartalmazta többek között a Bergen Közösségimédia-Függőségi Kérdőívet, Evési Zavar Kérdőívet, SCOFF Kérdőívet, Testi Attitűdök Tesztjét, Vonzóságról Alkotott Hiedelmek Skála átdolgozott változatát és az 5 tételes WHO Jól-lét Kérdőívet, továbbá demográfiai kérdéseket. Eredményeim alapján a közösségimédia-használatnak direkt és indirekt hatása volt mind az evészavarra, mind a testképzavarra utaló tünetekre. Ugyanakkor az életkor nem mutatott kapcsolatot a két említett változóval, továbbá a nemek esetében is csak részben sikerült igazolni a hipotézisem, ugyanis bár az evészavarra utaló tünetek nem feltétlen jelennek meg jobban nőknél, az evészavarra utaló rizikótényezők igen. Az eredményeimből arra következtethetünk, hogy bár számos tényező hat az evészavarok és a testképzavar kialakulására, ezek közül a közösségimédiahasználat kiemelkedő rizikótényező lehet, ennek vizsgálata elengedhetetlen a prevenció és a kezelések hatékony fejlesztéséhez és kialakításához. 
650 4 |a Társadalomtudományok 
650 4 |a Pszichológia 
695 |a Táplálkozási zavarok, Testképzavar, Pszichológia, Közösségi média hatása, Kérdőíves kutatás, Társadalomlélektan, Mentálhigiéné, Egészségpszichológia 
856 4 0 |u http://acta.bibl.u-szeged.hu/89022/1/impulzus_011_001_003.pdf  |z Dokumentum-elérés