Vajdasági és magyarországi óvodások (4–6 évesek) szociálisprobléma-megoldásának összehasonlító vizsgálata történetek és rajzok segítségével
The main aims of the doctoral dissertation were (1) to assess preschool children’s social problem-solving (SPS), (2) to explore their mothers’, fathers’ and teachers’ opinions about the children’s problem solving, and (3) compare these results in Hungary and Vojvodina. A literature review of previou...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| További közreműködők: | |
| Dokumentumtípus: | Disszertáció |
| Megjelent: |
2025-06-04
|
| Kulcsszavak: | óvodások, szülők és pedagógusok véleménye, trianguláció, szociálisprobléma-megoldás; Magyarország és Vajdaság; preschool children, parents’ and teachers’ opinions, triangulation, social problem-solving, Hungary and Vojvodina |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://doktori.ek.szte.hu/12477 |
| Tartalmi kivonat: | The main aims of the doctoral dissertation were (1) to assess preschool children’s social problem-solving (SPS), (2) to explore their mothers’, fathers’ and teachers’ opinions about the children’s problem solving, and (3) compare these results in Hungary and Vojvodina. A literature review of previous research identified that there has been no instrument that could measure the components of Chang et al. (2004) SPS model with verbal and visual tools for preschoolers. Therefore, such a new instrument was developed for the studies presented, to assess preschoolers using verbal and visual tasks. Altogether six instruments were used: the Strengths and Difficulties Questionnaire (SDQ, Goodman, 2001); the Social Problem-Solving Parent/Teacher Questionnaire (SPSQ, Kasik & Gál, 2014); the Family Questionnaire (FQ, Szitás, 2020); Problems list (Kasik & Gál, 2017); the Person- and Situation-Based Social Problem-Solving Questionnaire (Gál & Kasik, 2015); and the Stories and Pictures for Assessing Preschoolers’ Social Problem-Solving task battery (Szitás & Kasik, 2020). The dissertation introduces three empirical studies: (1) a pilot study in Vojvodina (n = 38); (2) the first large-scale study in Vojvodina (n = 147); and (3) the second large-scale study in Hungary (n = 162). By using several types of triangulation parents, teachers and children participated in each study. The pilot study indicated, amongst others, that the implementation of visual tools can be effective with preschoolers. The results of the two large-scale studies showed that mostly four-year-olds are the ones who stand out from the other age groups, often using impulsive and avoidant problem solving - however, to a lesser extent, these characteristics are also typical of five- and six-year-olds. Based on the comparative study, the similarities and differences between the perceptions of parents and teachers were outlined. According to the SDQ parents perceive children as more prosocial than teachers in both samples. Furthermore, according to the SPSQ Vojvodina teachers consider the expression of negative emotions to be most characteristic in four- and five-year-olds, while in Hungary mothers found these in five- and six-year-olds, and fathers in six-year-olds. The studies revealed important, significant differences between the perceptions of both parents and teachers, and also between mothers’ and fathers’ in both country samples. This was particularly pronounced in the case of externalizing problems. The findings of the dissertation can contribute to developmental interventions where the focus is on social competence as well as the involvement of parents and teachers to help the development of children’s social problem-solving. A doktori értekezés fő céljai (1) az óvodáskorú gyermekek szociálisprobléma-megoldásának (SPS), (2) az ezekről alkotott anyai, apai és pedagógusi vélemények feltárása, valamint (3) a magyarországi és a vajdasági óvodások szociálisprobléma-megoldásának összehasonlítása. A korábbi kutatások szakirodalmi áttekintése rámutatott arra, hogy nem áll rendelkezésre, olyan eszköz, amely a Chang és munkatársai (2004) által kidolgozott SPS modell összetevőit verbális és vizuális elemekkel mérni tudná óvodások körében. Az értekezés egyik jelentősége ezért egy olyan mérőeszköz kifejlesztése, amely óvodások körében ezt lehetővé teszi. Összesen hat eszköz lett alkalmazva: Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ, Gervai & Székely, 2005); Szociálisprobléma-megoldó gondolkodás kérdőív (SZPMG, Kasik & Gál, 2014); Családiháttér-kérdőív (Szitás, 2020); Problémalista (Kasik & Gál, 2017); Helyzet- és személyspecifikus problémamegoldó gondolkodás kérdőív (HSZPG, Gál & Kasik, 2015); Történetek és rajzok az óvodáskori problémamegoldás mérésére eszköz (TRPG, Szitás & Kasik, 2020). A disszertáció három empirikus vizsgálatot ismertet: (1) a pilot mérést Vajdaságban (n = 38); (2) az első nagymintás mérést Vajdaságban (n = 147); és (3) a második nagymintás mérést Magyarországon (n = 162). Több triangulációs típus alkalmazása által, mindegyik vizsgálatban részt vettek szülők, pedagógusok és gyermekek. A pilot mérés többek között rámutatott arra, hogy a vizuális eszközök alkalmazása hatékony lehet az óvodások körében. A két nagymintás mérés eredményei azt mutatták, hogy leginkább a négyévesek azok, akik elkülönülnek a többi korosztálytól, sokszor impulzív és elkerülő megoldási módokat alkalmaznak – azonban ezek a jellemzők kisebb mértékben, de jellemzőek az öt- és hatévesekre is. Az összehasonlító vizsgálat alapján körvonalazódtak azok a hasonlóságok és különbségek, amelyek jellemzők a gyermekekre az értékelők szerint. Az SDQ eredményei szerint a szülők mindkét mintában proszociálisabbnak látják a gyerekeket, mint a pedagógusok. Továbbá, az SZPMG adatai szerint Vajdaságban a pedagógusok leginkább a négy- és ötéveseknél tartják jellemzőnek a negatív érzelmek kifejezését, míg Magyarországon az anyák az öt- és a hatéveseknél, az apák pedig a hatéveseknél. A kutatások jelentős, szignifikáns különbségeket mutattak mind a szülők, mind a pedagógusok, valamint az anyák és az apák véleményei között mindkét országban. Ez különösen igaz az externalizáló problémák esetében. Az értekezés eredményei hozzájárulhatnak különböző fejlesztőprogramok, valamint különböző tréningek kidolgozására a pedagógusok és szülők részére, amivel tudatosabban lehet felmérni és fejleszteni az óvodások szociálisprobléma-megoldását. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 165 |