Unidad y diversidad en la historia de la América Española el caso de la independencia /
Egység és különbözőség megítélése Latin-Amerika történetének kutatásában újból és újból viták tárgya. Azok, akik — különböző politikai alapállásokból — egyoldalúan csak a kontinentális egységet hangsúlyozzák a történeti folyamatokban, és latin-amerikai nemzetről beszélnek, rendszerint csődként, &quo...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
University of Szeged, Magyar Medievisztikai Kutatócsoport
Szeged
1985
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta historica
79 |
| Kulcsszavak: | Latin-Amerika története |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/2715 |
| Tartalmi kivonat: | Egység és különbözőség megítélése Latin-Amerika történetének kutatásában újból és újból viták tárgya. Azok, akik — különböző politikai alapállásokból — egyoldalúan csak a kontinentális egységet hangsúlyozzák a történeti folyamatokban, és latin-amerikai nemzetről beszélnek, rendszerint csődként, "balkanizációként" értékelik a Függetlenségi Háborút, mert nem eredményezett egyetlen kontinentális méretű államot, hanem helyette nemzetállamok sokasága jött létre. A szerző egység és különbözőség erőinek dialektikus értelmezésére vállalkozik a függetlenségi mozgalom előfeltételeinek és magának a Függetlenségi Háborúnak a vizsgálatával. Megállapítja, hogy az egységes és egyetlen latin-amerikai nemzet teóriájának képviselői rendszerint egy egységes spanyol gyarmati rendszer feltételezéséből indulnak ki. Ez a premissza azonban nem állja meg a helyét. A spanyol gyarmatbirodalom centralizált volt ugyan, de nem volt egységes. A vertikális egységet, a centralizációt nem egészítette ki a gyarmati területeket szervesen egyesítő horizontális integráció. A gyarmati korszakban, különösen a XVIII. századtól kezdődően, jól kitapintható a regionális különbségek, érdekellentétek növekedése,egyfajta protonacionális fejlődés. Ennek objektív alapját az egyes területek eltérő földrajzi, etnikai, gazdasági adottságai és az ebből következő eltérő fejlődés képezte. Mind a spanyolellenes tudat kialakulásában, mind pedig a függetlenségi harcban egyszerre, egymással komplex kapcsolatban voltak jelen kontinentális-integratív és regionális-nemzeti tényezők. A kontinentalizmus Bolivár és San Martín programjában fogalmazódott meg legmagasabb szinten. Ők a függetlenségi harc regionális szintjeit mindig e kontinentális forradalom gerinceként, hordozójaként értelmezték. Bázisuk a hadsereg volt, ami egyszerre jelzi a "kontinentalisták" erejét és gyengeségét. A hadsereg a függetlenségért vívott harc döntő erejévé vált, de a felszabadított területek integrálásához kevésnek bizonyult. A regionalizmus képviselői csak feltételesen és ideiglenesen rendelték alá magukat a kontinentális forradalom ügyének, s a háború elhúzódása ezen erők aktivizálódásának kedvezett. Figyelembe kell venni azt is, hogy már a Függetlenségi Háború kezdetén jelentős különbségek voltak a harc fő bázisai (Caracas, Buenos Aires, México) között a vezető erők összetételét, céljait, radikalizmusát és tömegbázisát tekintve. A szerző rámutat arra is, hogy a latin-amerikai nemzetté válás megítéléséhez nem elengendő csak a kontinentalizmus-regionalizmus dipólusban gondolkodni. Vizsgálni kell az antifeudális blokk összetételét, tartósságát, a néptömegek szerepét is. Pl. a tömegek passzivitása egyike a latin-amerikai történelem mítoszainak. Azonban a Függetlenségi Háború időszakában hiányzott a földrészen a burzsoázia, mint osztály, mint olyan tényező, amely homogenizálni képes a polgári átalakulásban érdekelt különböző erőket. Helyét a liberális kreol arisztokrácia töltötte be, amely azonban tartott a tömegek radikalizmusától, s elzárkózott a társadalmi problémák (pl. a földkérdés) megoldásától. Az új államok kialakulásában mind a kontinentalizmusnak, mind pedig a nemzeti-regionális tényezőnek megvolt a maga jól körülhatárolható szerepe, társadalmi-politikai berendezkedésükre e dig rányomta bélyegét a burzsoázia hiánya, a néptömegek veresége és a feudális elemek továbbélése a hatalmat monopolizáló kreol uralkodóosztály érdekeinek megfelelően. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 69-81 |
| ISSN: | 0324-6965 |