Das Finnisch-Wolgaische Ableitungssuffix -kse

A *Ase-képzőnek, amelynek legalább finn-volgai eredetét biztosnak tartják, denominális és deverbális funkciója van. A cikkben ennek a képzőnek a használatát és fejlődését vizsgáljuk. A balti finn nyelvekben ezzel a képzővel főnevekből olyan főneveket képeznek, amelyek az alapszóhoz közel álló jelent...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Saarinen Sirkka
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2001
Sorozat:Acta Universitatis Szegediensis : sectio ethnographica et linguistica = néprajz és nyelvtudomány = étnografiâ i azykoznanie = Volkskunde und Sprachwissenschaft 41
Kulcsszavak:Finnugor nyelvek
Tárgyszavak:
Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/3887
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:A *Ase-képzőnek, amelynek legalább finn-volgai eredetét biztosnak tartják, denominális és deverbális funkciója van. A cikkben ennek a képzőnek a használatát és fejlődését vizsgáljuk. A balti finn nyelvekben ezzel a képzővel főnevekből olyan főneveket képeznek, amelyek az alapszóhoz közel álló jelentést hordoznak, vagy hasonló dezignátumot fejeznek ki. A képzővel létrehozott származékkal kifejezhetjük azt a tárgyat, amire az alapszó dezignátumát használjuk, ill. a dezignátum anyagát. A deverbális Ase-képzővel pedig cselekvést és állapotot kifejező főnevek jönnek létre. - A finnben és a többi balti finn nyelvekben a *kse képző esetraggá is vált, ami eredetileg a lokális „hová" kérdésre válaszolt. A mai nyelvben ezt az esetragot, a transzlatívust, predikatívusi esetként „mivé, milyenné" kérdésre válaszolva használják. A lapp nyelvben is két névszóképzővariáns megtalálható, mint a balti finn nyelvekben. Az egyik denominális képző, és a képzővel létrehozott származékkal kifejezhetjük azt a tárgyat, amire az alapszó dezignátumát használjuk, ill. a dezignátum anyagát. A másik már deverbális képző, amivel cselekvést, a cselekvés tárgyát, eszközét vagy eredményét fejezhetik ki. A mordvinban ennek a legproduktívabbnak tartott névszóképzőnek az alakja -ks, denominális és deverbális funkciója van. A denominális képző az alapszó dezignátumának az anyagát vagy azt a tárgyt fejezi ki, amire az alapszó dezignátumát használjuk. A cselekvés eredményét vagy eszközét pedig deverbális képzővel képezik. - A mordvinban is transzlatívusi esetraggá vált a ks-képző. Ezt ugyanúgy predikatívusi esetként használják „mivé, milyenné" kérdésre felelve, mint a balti finn nyelvekben. A mordvinban a transzlatívust predikatívusi esetként „miként" kérdésre válaszolva is használják. A cseremiszben ennek a képzőnek az alakja -as, az északnyugati nyelvjárásban olykor -aks. Az alapszó dezignátumának az anyagát vagy azt a tárgyat fejezi ki, amire az alapszó dezignátumát használjuk.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:241-248
ISSN:0586-3716