Tőketípusok megjelenése megyei jogú városok antiszegregációs terveiben Pierre Bourdieu tőkekoncepciója alapján
Pierre Bourdieu tőkeelméletével a hagyományos közgazdasági tőke értelmezési keretét bővítette ki. Tőkekoncepciójában rávilágított arra, hogy nem anyagi jellegű tényezők is jelen vannak és aktívan közreműködnek a társadalmi struktúrák kialakulásánál, fennmaradásánál vagy épp megváltozásánál. A társa...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv |
| Megjelent: |
Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Szeged
2015
|
| Sorozat: | Műhelytanulmányok
4 No. 5 |
| Kulcsszavak: | Antiszegregáció, Gazdasági tőke, Kulturális tőke, Társadalmi tőke |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/57723 |
| Tartalmi kivonat: | Pierre Bourdieu tőkeelméletével a hagyományos közgazdasági tőke értelmezési keretét bővítette ki. Tőkekoncepciójában rávilágított arra, hogy nem anyagi jellegű tényezők is jelen vannak és aktívan közreműködnek a társadalmi struktúrák kialakulásánál, fennmaradásánál vagy épp megváltozásánál. A társadalmi létra legalsó fokán elhelyezkedőkre fokozottan jellemző a tőkehiány, ez azonban nemcsak az alacsony jövedelmekben és a vagyonban nyilvánul meg. Ha ez így lenne, akkor ezeknek a javaknak a pótlása teljes körű megoldást jelenthetne. Bizonyos élethelyzetek azonban, például a mélyszegénységben, kirekesztettségben élők helyzete generációkon keresztül nagy valószínűséggel reprodukálódik, amelyben a gazdasági tőke hiánya épp úgy szerepet játszat, mint a kulturális vagy társadalmi tőke hiánya, vagy adott esetben osztály-specifikus jellemzői. A fokozott tőkehiány térbeli lenyomataként előfordulhat bizonyos területek szegregálódása. Ezzel a problémával ma már a szakpolitikák is foglalkoznak. Települési szinten például az integrált településfejlesztési stratégiák szerves részét képezik az antiszegregációs tervek, programok. Kutatásunkban a hazai megyei jogú városok antiszegregációs programjait vizsgáltuk meg. Bourdieu tőkekoncepcióját alapul véve elemzési keretet állítottunk fel, és ez alapján értékeltük, hogy a dokumentumok milyen mértékben foglalkoznak a gazdasági, kulturális illetve társadalmi tőke hiányával, ezek fejlesztésének szükségességével a szegregáció felszámolásának eszközeként/érdekében. Következtetéseink szerint a hazai megyei jogú városok – egyébként igen heterogén – antiszegregációs tervei a hangsúlyt jellemzően azon tőketípusokra helyezik, amelyek esetében a beavatkozásoknak kézzelfogható és prezentálható eredményei vannak. Leginkább ilyenek a gazdasági, valamint az intézményesült kulturális tőke. A társadalmi tőke, illetve a kulturális tőke egyéb formái, bár a szegregáció elleni küzdelem kulcsfontosságú tényezői, viszonylag ritkán és főleg csak implicit módon jelenik meg a tervekben. Így e tervek „féllábúak” – azaz sikerességük az antiszegregáció elleni küzdelem kapcsán még akkor is kétséges, ha a bennük megfogalmazottak maradéktalanul megvalósításra kerülnek. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 1-22 22 p. |
| ISBN: | 978-963-306-418-4 |
| ISSN: | 2061-5353 |