A területi felzárkózás dilemmái
Az európai statisztikai gyakorlat folyamatosan vizsgálja az egyes országok fejlettségi mutatóit. Az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat koordinálásával 1995-től állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok a jelenlegi 28 tagország helyzetének alakulásáról. Az alapvetően azonos módszer...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
2014
|
| Sorozat: | A területi fejlődés dilemmái
|
| Kulcsszavak: | Statisztika |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/57998 |
| Tartalmi kivonat: | Az európai statisztikai gyakorlat folyamatosan vizsgálja az egyes országok fejlettségi mutatóit. Az Európai Unió statisztikai szervezete, az Eurostat koordinálásával 1995-től állnak rendelkezésre összehasonlítható adatok a jelenlegi 28 tagország helyzetének alakulásáról. Az alapvetően azonos módszertan alapján számított gazdaság- és társadalomstatisztikai indikátorok segítségével vizsgálható a tagországok fejlődésének dinamikája, az eltérő ütemből adódó szintkülönbség változása. Az indikátorok egységes módszertana egyre inkább lehetővé teszi a regionális különbségek összehasonlítását is. Az Európai Unióhoz 2003 után csatlakozott 13 tagország többségében érdemleges felzárkózást tükröznek az adatok, jelentős különbségekkel, sőt átrendeződéssel. Amíg a vizsgált periódus kezdetén az érintett 11 kelet-közép-európai ország a fejlettség szempontjából két csoportra, egy Visegrád és egy Balti-Balkán csoportra volt osztható, mára a 3 balti tagország egyértelműen felzárkózott a visegrádi országok fejlettségéhez, így Visegrádi-Balti és Balkán csoportról kell beszélni. A magyar felzárkózás az elemzett időszak első felében sikeres volt, míg az utóbbi tíz évben megtorpant, és lemaradóban vagyunk a Visegrád csoporttól. Ez a folyamat együtt jár Magyarországon a regionális különbségek növekedésével. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 15-26 |
| ISBN: | 978-963-306-344-6 |