¿Lusismos o arcaísmos castellanos? Sobre la lengua de los dramas castellanos de Gil Vicente
Gil Vicente (1465-1536) portugál költő, zeneszerző és drámaíró a portugál és ugyanakkor a spanyol irodalomtörténet egyik igen jelentős alakja, hiszen a korszak szokásainak megfelelően nemcsak portugál, hanem spanyol nyelven is alkotott, műveinek egy részében pedig felváltva használt különböző nyelve...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
Universidad "József Attila", Departamento de Estudios Hispánicos
Szeged
2008
|
| Sorozat: | Acta hispanica
13 |
| Kulcsszavak: | Vicente Gil, Nyelvtudomány - összehasonlító - spanyol-portugál, Portugál irodalom története - 15-16. sz., Spanyol irodalom története - 15-16. sz. |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/624 |
| Tartalmi kivonat: | Gil Vicente (1465-1536) portugál költő, zeneszerző és drámaíró a portugál és ugyanakkor a spanyol irodalomtörténet egyik igen jelentős alakja, hiszen a korszak szokásainak megfelelően nemcsak portugál, hanem spanyol nyelven is alkotott, műveinek egy részében pedig felváltva használt különböző nyelveket. Számos kutató, nyelvész, filológus, irodalmár is felhívta a figyelmet arra, hogy spanyolul írt drámáinak nyelvét érezhetően áthatja a portugál szerző anyanyelve. Ugyanakkor az ilyen interferenciának tulajdonítható hangtani, nyelvtani és lexikai elemek egyértelmű elkülönítését, így azok arányának meghatározását jelentős mértékben megnehezíti az a tény, hogy ezek egy része archaikus vagy dialektális spanyol formákkal esik egybe. A tanulmány Gil Vicente spanyol nyelven írt drámáinak szókincsét vizsgálva arra a következtetésre jut, hogy –amennyiben a szerző valóban tudatos módon kifinomult módon eszközként bánt az általa alkalmazott nyelvekkel– elképzelhető, hogy a kétes besorolású elemeket nem portugál, hanem archaizáló vagy dialektalizáló szándékkal használt formáknak kell tartanunk. Gil Vicente (1465-1536), Portuguese poet, composer and playwright is a significant figure of both Portuguese and Spanish literary history, as, in accordance with the traditions of his era, he wrote in both languages. What is more, Gil Vicente often used different languages in the same play. Many researchers, linguists, philologists and literary theorists call our attention to the fact that the language of the plays written by the author in Spanish is permeated with his Portuguese mother tongue. However, the definitive separation of phonetic, grammatical and lexical elements which can be interpreted as the result of this interference, and the determination of the ratio of these elements is made difficult by the fact that a significant part of these coincides with archaic or dialectal Spanish forms. In the paper, the author examines the vocabulary of the plays written by Gil Vicente in Spanish, and arrives at the conclusion that—in case the author actually made a conscious use of the languages known by him as a sign of refinement—it is possible that the elements which are hard to classify have to be considered forms used with conscious intention to reach an archaic or dialectic effect instead of simple Portuguese forms. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 57-74 |
| ISSN: | 1416-7263 |