Die Grenzen zulässiger Bedingungen in der Testierfreiheit nach der heutigen Rechtslage
A német szerző tanulmányában a polgári jog egyik legfontosabb területének, az öröklési jognak egy lényeges szeletét dolgozta fel. Az öröklési jog azért sarokköve, fordulópontja minden magánjogi rendszernek, me rta jogok és kötelezettségek átruházásának olyan speciális területe az öröklési jog, amiko...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2001
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica : publicationes doctorandorum juridicorum
1 No. 1-20 |
| Kulcsszavak: | Öröklési jog - magyar |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/7498 |
| Tartalmi kivonat: | A német szerző tanulmányában a polgári jog egyik legfontosabb területének, az öröklési jognak egy lényeges szeletét dolgozta fel. Az öröklési jog azért sarokköve, fordulópontja minden magánjogi rendszernek, me rta jogok és kötelezettségek átruházásának olyan speciális területe az öröklési jog, amikor az eredeti tulajdonos, a rendelkezési jogosultságok birtokosa már nincs életben. Abból a célból, hogy a túlélők ne saját kényük-kedvük szerint ragadják magukhoz a hagyaték javait, vagy háríthassák el maguktól a terheket, az öröklési jog részletes és koherens rendsze rtdolgozott ki. A hatályos német jog több évszázados hagyományra támaszkodva bőven merít az antik római jogi megoldásokból, sok tekintetben arra épül. A dolgozat arra keresi a választ, hogy melyek azok a megengedett, jogilag releváns körülmények, feltételek, amelyek mellett a végrendelkezési szabadság nem sérül, és maximálisan biztosítható az egykoritulajdonos vélhető akarata, a favor testamenti. Megállapítja, hogy a mai német jog igen nagy hangsúlyt fektet az egyedi feltételek alapos vizsgálatára. Ennek megfelelően a munka részletesen kitér a nevelés, a család és a vagyon szempontjaira, a házasságkötés körülményeire, valamint a vallás, a hivatás és a lakóhely aspektusaira. A tanulmány a német BGB szigorú dogmatikájára épül, annak szemléleti elveit és intézményhasználati rendjét követi. A szerző a hatályos normatív joganyag vizsgálata mellett számba veszi a szakirodalom fontosabb megállapításait is, amelyből kiderül, hogy a német szakmai közvélemény korántem áll teljesen egységes platformon számos árnyalat megítélésében. A tanulmány foglalkozik a meg nem engedett feltételek problémakörével is, különös hangsúllyal a súlyosan erkölcstelen vonatkozásokra, amelyek már a római jog szerint is érvénytelen kikötésnek számítottak, és mint non scriptum tétel érvényesültek. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 91-108 |
| ISSN: | 0324-6523 |