Die zukünftige Person im bürgerlichen Recht und der Beginn ihrer Rechtsfähigkeit
A tanulmány német szerzője az emberi méhmagzat jogállásának néhány fontosabb aspektusát dolgozza fel a német szabályozásból kiindulva, de bemutatva a magyar jogrendszer néhány alapvető rendelkezését is. A komparatív megközelítés az egyik legfőbb jellemzője a munkának, amely gazdag irodalomapparátus...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2001
|
| Sorozat: | Acta Universitatis Szegediensis : acta juridica et politica : publicationes doctorandorum juridicorum
1 No. 1-20 |
| Kulcsszavak: | Polgári jog - német |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/7499 |
| Tartalmi kivonat: | A tanulmány német szerzője az emberi méhmagzat jogállásának néhány fontosabb aspektusát dolgozza fel a német szabályozásból kiindulva, de bemutatva a magyar jogrendszer néhány alapvető rendelkezését is. A komparatív megközelítés az egyik legfőbb jellemzője a munkának, amely gazdag irodalomapparátus felhasználásával fejti ki mondanivalóját. Az első rész a születendő gyermek, a nasciturus jogállását fejti ki, főbb vonalaiban a hatályos német magánjogi dogmatika fogalomvilágába ágyazottan. Ennek során szól a szerző a nasciturus személyiségével kapcsolatos kérdésekről, a részleges vagy teljes jogképesség problematikájáról. Behatóan elemzi a tanulmány egy absztrakt felfogás, az ún. nondum conceptus jogi megközelítését, kiemelve a büntetőjogi, kötelmi és öröklésjogi vonatkozások súlyos és szerteágazó jogi relevanciáit. A dolgozat második része (a munkán belüli arányosság szempontjára tekintettel) a mai magyar jog álláspontját fejti ki. Ennek során szól a még meg nem született személy jogállásáról és általában jogairól, közelebbről a személyiségi (jog az élethez, a méltósághoz és az egészséghez) és a vagyoni (öröklésjogi, igénytámasztási etc.) jogosultságokról. Ez a rész különösen plasztikusan tárja fel e sokat vitatott jogviszony fontosabb vonásait, hiszen rögtön a német dogmatikai megoldások után olvasható a magyar modell, s látható, milyen sok a közös és hasonló rendelkezés. A dolgozat harmadik része a komparatív megközelítést szinte teljessé téve az angol jogrend felfogását is vázolja. Ebből megtudhatjuk, hogy az angolszász bírói jog számos tekintetben élesen elválik a kontinentális gyakorlattól; elsősorban abban a tekintetben, hogy az angol jog még olyan korlátozott formában sem ismeri el a méhmagzat jogképességét, mint a római-kánoni jog hatására kifejlődött kontinentális európai megközelítés. Leginkább ókori görög filozófiai párhuzamokra tekintettel azt vallja az angol praxis, hogy a méhmagzat úgy tekintendő, mint az anya testének része (per analogiam: miként a gyümölcs része a fának). A mode rnangol jog mindazonáltal nagyon sokat finomított hagyományos felfogásán, és ma már sok tekintetben közelebb került a német-magyar jogi állásponthoz. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 109-128 |
| ISSN: | 0324-6523 |