"A Balkán a Rennwegnél kezdődik" a legújabb német történészvita a Kelet- és Közép-Európa fogalom létjogosultságáról /

Az elmúlt évtizedben a Kelet-Közép-Európa, illetve a Közép-Európa fogalom ismét a társadalomtudományi diskurzusok homlokterébe került. A vita arról, hogy hol húzódnak KözépEurópa – az egyszerűség kedvéért nevezzük most így – és egyáltalán az európai régiók határai, nem új keletű, s korunk meghatároz...

Teljes leírás

Elmentve itt :
Bibliográfiai részletek
Szerző: Csernus-Lukács Szilveszter
Dokumentumtípus: Cikk
Megjelent: 2024
Sorozat:Aetas 39 No. 2
Kulcsszavak:Közép-Európa, Kelet-Európa, Történettudomány - vita
Tárgyszavak:
doi:10.14232/aetas.2024.2.186-197

Online Access:http://acta.bibl.u-szeged.hu/88219
Leíró adatok
Tartalmi kivonat:Az elmúlt évtizedben a Kelet-Közép-Európa, illetve a Közép-Európa fogalom ismét a társadalomtudományi diskurzusok homlokterébe került. A vita arról, hogy hol húzódnak KözépEurópa – az egyszerűség kedvéért nevezzük most így – és egyáltalán az európai régiók határai, nem új keletű, s korunk meghatározó eseményei, mint a Szovjetunió felbomlása s az Európai Unió keleti bővítései rámutattak, hogy a határok időnként revideálásra szorulnak. Európára különösen jellemző a bizonytalanság bizonyos régióinak – így Közép-Európának – a létét és körvonalazhatóságát illetően; a tudományos élet azon képviselői körében azonban, akik mégis azonosítani vélnek Nyugat- és Kelet-Európa között egy különálló régiót, annak határait és megnevezését1 illetően nincs konszenzus. S a régió különböző elnevezései mögött nem egyszerűen égtájak, földrajzi tájékozódási irányok állnak, hanem a térséghez társított attribútumok, kulturális jellemzők is. A térség kutatása számos országban intézményesült, így az ontológiai vita, azaz a „Kelet-Közép-Európa” mint különálló régió létezésének tagadása tudománypolitikai vetületet is kapott.
Terjedelem/Fizikai jellemzők:186-197
ISSN:0237-7934