Farkas, ember és farkasember a Piroska és a farkas című mese illusztrációiban
A Piroska és a farkas az egyik legismertebb és legnépszerűbb gyermekmese, amely nagy mértékben a történet egyszerűségének és egyértelmű morális üzenetének köszönhető. Ugyanakkor éppen a történetet meghatározó elemeknek a kizárólagossága az, ami lehetőséget ad arra, hogy a kortárs és modern átiratokb...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Könyv része |
| Megjelent: |
SZTE BTK Animalia Kutatóközpont
Szeged
2024
|
| Sorozat: | Animalia eBooks
1 Állati jelképek : irodalmi és művészettörténeti mozaikok 1 |
| Kulcsszavak: | Állatábrázolás - irodalmi, Állatábrázolás - grafikai, Mesekutatás, Állatszimbolika |
| Tárgyszavak: | |
| Online Access: | http://acta.bibl.u-szeged.hu/89401 |
| Tartalmi kivonat: | A Piroska és a farkas az egyik legismertebb és legnépszerűbb gyermekmese, amely nagy mértékben a történet egyszerűségének és egyértelmű morális üzenetének köszönhető. Ugyanakkor éppen a történetet meghatározó elemeknek a kizárólagossága az, ami lehetőséget ad arra, hogy a kortárs és modern átiratokban megkérdőjelezzék, eljátszanak velük és egyenesen felcseréljék a főszereplők történetben betöltött szerepeit és jellemvonásait, váratlanul kizökkentve a történet folyamát a megszokott mederből. Jelen tanulmányban a mese gonosztevőjének, a farkasnak az ambivalenciájára világítunk rá és elemezzük azt a mese legkorábbi ismert irodalmi változatain ‒ a Charles Perrault (1697) és a Grimm testvérek (1812) által gyűjtött és publikált mesék és illusztrációik ‒ valamint az első animációs rövidfilmeken ‒, a Walt Disney rendezte Little Red Riding Hoodon (1922), a Max Fleischer által rendezett Dizzy Red Riding Hoodon (1931) és a van Beuren Corporation által készített Red Riding Hoodon (1931) ‒ keresztül, hangsúlyt fektetve az ordas emberi és állati megjelenésére és belső személyiségjegyeire is. “Little Red Riding Hood” is one of the most renowned and popular children’s stories, possibly due to the simplicity of the narrative and the clarity and didacticity of its main moral message. At the same time, it is exactly the absoluteness of certain narrative elements that might have allowed contemporary and modern revisions to question, play around with, and even straightforwardly swap the main characters’ roles, turning the well-known tale topsy-turvy. In the present paper, I identify and inspect the ambivalence of the villain of the story, the wolf, by overviewing his physical appearance as well as his shifting personality in the tale’s first literary versions ‒ published by Charles Perrault (1697) and the Grimm Brothers (1812) ‒ and its first animated film adaptations ‒ Little Red Riding Hood by Walt Disney (1922), Dizzy Red Riding Hood by Max Fleischer (1931) and the van Beuren Corporation’s Red Riding Hood (1931). |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 200-216 |
| ISBN: | 978-963-306-998-1 |
| ISSN: | 3057-9465 |