A horvát-magyar állami közösség alkotmányjogi meghatározása a horvát-magyar kiegyezés alapján
A bő nyolc évszázadig fennálló magyar-horvát állami közösség az európai alkotmánytörténetegyik legtartósabb államalakulata volt, mielőtt 1918-ban megszűnt az akkori Osztrák-MagyarMonarchiával együtt. A két ország nem fektette le annak jogi alapjait, így az 1848-ban kialakultkonfliktus és Horvátorszá...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2024
|
| Sorozat: | JOGELMÉLETI SZEMLE
4 |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.59558/jesz.2024.4.47 |
| mtmt: | 35772362 |
| Online Access: | http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/36053 |
| Tartalmi kivonat: | A bő nyolc évszázadig fennálló magyar-horvát állami közösség az európai alkotmánytörténetegyik legtartósabb államalakulata volt, mielőtt 1918-ban megszűnt az akkori Osztrák-MagyarMonarchiával együtt. A két ország nem fektette le annak jogi alapjait, így az 1848-ban kialakultkonfliktus és Horvátország egyoldalú elszakadása (de facto, mert de iure a két országot továbbrais összekötötte a király személye) új helyzetet teremtett. Annak tisztázása érdekében hoztáklétre a horvát-magyar kiegyezést. A törvénycikk azonban nem tisztázta, hanem részbenelhomályosította az állami közösséggel való legfontosabb kérdést: vajon Magyarországunitárius állam volt, vagy föderációba, illetve reálunióba lépett Horvátországgal. A dualizmuskoriérzelmekkel teli politikai viták (főként a parlamentben) erre a kérdésre nem adhattakegységes választ, ezután a két világháború közötti, majd a hidegháborús korszak nem adottlehetőséget a tárgyilagos elemzésre. Erre csupán Horvátország függetlenné válása utánkerülhetett sor. Ebben a tanulmányban államelméleti szemszögből vizsgáljuk meg a horvátmagyarkiegyezést és az általa létrehozott alkotmányjogi modellt. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 47-72 |
| ISSN: | 1588-080X |