Magyar–angol kétnyelvűek vizuális szófelismerési mintái
Jelen tanulmány egy nagyobb kutatás részeként a két nyelvet beszélők írott nyelvi szófelismerésének agyi, eseményhez kötött potenciálkomponenseit (EKP) vizsgálja. Lexikaidöntés-teszt eredményeivel illusztrálja, hogy mi történik az agyban a szófelismerés ortográfiai, fonológiai és szemantikai szintje...
Elmentve itt :
| Szerzők: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2023
|
| Sorozat: | ANYANYELV-PEDAGÓGIA
16 No. 1 |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.21030/anyp.2023.1.2 |
| mtmt: | 33915528 |
| Online Access: | http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/37120 |
| Tartalmi kivonat: | Jelen tanulmány egy nagyobb kutatás részeként a két nyelvet beszélők írott nyelvi szófelismerésének agyi, eseményhez kötött potenciálkomponenseit (EKP) vizsgálja. Lexikaidöntés-teszt eredményeivel illusztrálja, hogy mi történik az agyban a szófelismerés ortográfiai, fonológiai és szemantikai szintjein. A kutatási kérdések a szavak vizuális felismerésének folyamataiban a két nyelv írott változatának temporális aspektusaira vonatkoznak, továbbá arra, hogy a fonológiának milyen szerepe van a szófelismerésben. 23 magyar–angol kétnyelvű egyént teszteltünk, akik mindannyian C1-es szintű angoltudással rendelkeznek, és napi szinten használják az angolt a munkahelyükön vagy az iskolájukban. Az eredmények eltérő feldolgozási mintákat mutatnak értelmes szavak és értelmetlen betűsorok azonosításakor a fali- és a tarkólebenyekben az N170 EKP komponens korai (150-200 ms) és kései (200-250 ms) szakaszában, amely a szófelismerés kezdeti szakasza. Ez azt jelenti, hogy a szószerűségről való döntés a stimulus megjelenését követően 200-250 ms környékén történik, ekkor zajlik az ortográfiai-fonológiai feldolgozás. Ezen a szinten azonban a résztvevők még csak azt tudják eldönteni, hogy a képernyőn látható betűsor szó-e, vagy nem. A szó nyelvi besorolása csak később történik meg. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 23-42 |
| ISSN: | 2060-0623 |