Doktori iskolák kutatók és/vagy oktatók képzése? /
A hazai tudományos minősítés rendszere 1993-ban megváltozott, azóta egyetlen tudományos fokozat létezik, az egyetemeken megszerezhető PhD (Doctor of Philosophy), illetve a művészeteknél az ezzel egyenértékű DLA (Doctor of Liberal Arts). Az eltelt három évtized alatt a doktori képzés fokozatosan form...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2025
|
| Sorozat: | MAGYAR TUDOMÁNY
186 No. 3 |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.1556/2065.186.2025.3.19 |
| mtmt: | 35842274 |
| Online Access: | http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/37695 |
| Tartalmi kivonat: | A hazai tudományos minősítés rendszere 1993-ban megváltozott, azóta egyetlen tudományos fokozat létezik, az egyetemeken megszerezhető PhD (Doctor of Philosophy), illetve a művészeteknél az ezzel egyenértékű DLA (Doctor of Liberal Arts). Az eltelt három évtized alatt a doktori képzés fokozatosan formálódott, két évtizede pedig szerves része, harmadik szintje lett a többszintű felsőoktatásnak, az ún. „bolognai képzési rendszernek”. Tanulmányomban áttekintem a doktori képzés jelenlegi rendszerét, a hallgatók és a sikeres védések számának alakulását, az MTA köztestületébe való jelentkezéseket. Az adatokból kiderült, hogy az oktatók pótlásának nehézségei miatt kisebb egyetemek is indítanak doktori iskolákat, továbbá a doktori fokozatot szerzők közül egyre kevesebben helyezkednek el kutató-fejlesztő helyeken, és az MTA köztestületébe is csak mintegy harmaduk jelentkezik tagnak. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 566-579 |
| ISSN: | 0025-0325 |