Az SGLT-2-gátló kezelés hatása a proteinuriára krónikus vesebetegekben – vajon mindig működik?
Az SGLT-2-gátlók jelentős renoprotektív hatását több nagy klinikai vizsgálat igazolta diabéteszes és nem diabéteszes krónikus vesebetegségben (CKD-ben). A proteinuria csökkenése főként hemodinamikai mechanizmuson, az intraglomerularis nyomás mérséklésén keresztül valósul meg. A klinikai gyakorlatban...
Elmentve itt :
| Szerző: | |
|---|---|
| Dokumentumtípus: | Cikk |
| Megjelent: |
2025
|
| Sorozat: | HYPERTONIA ÉS NEPHROLOGIA
29 No. 6 |
| Tárgyszavak: | |
| doi: | 10.33668/hn.29.032 |
| mtmt: | 36854073 |
| Online Access: | http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/38722 |
| Tartalmi kivonat: | Az SGLT-2-gátlók jelentős renoprotektív hatását több nagy klinikai vizsgálat igazolta diabéteszes és nem diabéteszes krónikus vesebetegségben (CKD-ben). A proteinuria csökkenése főként hemodinamikai mechanizmuson, az intraglomerularis nyomás mérséklésén keresztül valósul meg. A klinikai gyakorlatban azonban a proteinuriacsökkentő hatás egyénenként jelentősen eltérhet, amit a CKD stádiuma, a társbetegségek és nem utolsósorban a vesekárosodás típusa is befolyásol. A bemutatott esetek szemléltetik, hogy különböző intrarenalis és szisztémás tényezők csökkenthetik az SGLT-2-gátlók albuminuriára gyakorolt hatását. Mindezek alapján szükség lenne olyan prediktorok azonosítására, amelyek segíthetik a terápia személyre szabását és a nonreszponder betegek felismerését. |
|---|---|
| Terjedelem/Fizikai jellemzők: | 285-289 |
| ISSN: | 1418-477X |